Városfejlesztés és városvédelem – Hősök tere, szökőkút a városvédő építész szemével
A város soha nincs kész. Állandóan változó organizmus.. Magunknak építjük, de a jövőnek is szánjuk. Így akarták ezt elődeink is. A város horizontálisan és vertikálisan növekszik, átalakul, komfortosodik, ahogy lakói is, ahogy a technikai haladás kívánja. A változásban a bontás is benne van, és új építése is, a lakosszámhoz racionális belterület tartozik. A Beloiannisz téren vasútállomás volt, 50 éve, a Kossuth téren átment a négyes út. Most meg szökőkutakon vitatkozunk és fákkal szeretnénk szeretkezni.
A város egy kőrengeteg. Az ember természeti csúcsmodell. A természet a föld, levegő víz forrása. Mindegy, hogy a fáról mászott le, vagy kiűzetett a paradicsomból, de azóta a városban is idézeteket hoz létre régi környezetéből. Nosztalgiázik, amikor parkot, erdőt, jó levegőt, vízfelületeket, madárfüttyöt, és csobogást hoz létre mesterségesen a motorizált kőlabirintusban. Vannak szerencsés fekvésű városok, ahol hegy áll és élővíz folyik, Nyíregyháza nem ilyen. Szerencsére parkjai vannak, erdeje, tavai hullámoznak a zöld övezetben.
A városközpontban szökőkutak idézik a patakok csobogását. Az utóbbi években született néhány . A szökőkutakat vízforgatók működtetik, azt villanyáram. De a közvilágítást is. Egyes városoknak ez megéri. Kaposvárt a vizek városának nevezik, harminc szökőkútja van. Svájc fővárosának, Bernnek, állítólag háromszáz. A szökőkutak néha azért párosulnak szobrokkal, térplasztikákkal, hogy víz nélkül is attraktívak legyenek. Néhány példát szeretnék itt idézni városi terekből, azok számára akik vitatkoznak Nyíregyházán fákról, szökőkutakról. (A képek nagyobb méretben jelennek meg ha rákattint -szerk.)
Kulcsár Attila
az építész kamara elnöke - egy másik városvédő